Vezető nélküli járművek (AGV-k)
Automatizált közlekedésA vezető nélküli szállítójármű egy önjáró szállítóeszköz, amelyet automatikusan vezérelnek és emberi érintés nélkül működtetnek. Aktív vagy passzív teheremelő eszközökkel történő anyagszállításra használják, mind vontatásra, mind emelésre.
A vezető nélküli szállítórendszerek (FTS-ek) egyre fontosabb szerepet játszanak a modern intralogisztikában. A kifejezés egy olyan átfogó rendszert jelöl, amely vezető nélküli szállítójárműveket (AGV-ket), vezérlőrendszert, adatkommunikációs egységeket és töltőállomásokat foglal magában. A vezető nélküli szállítójárművek (AGV-k) széles körűen alkalmazhatók. A középpontban az a feladat áll, hogy az árukat emberi beavatkozás nélkül szállítsák A-ból B-be, és így átvegyék a nem hozzáadott értéket képviselő szállítást.
Az AGV-k számos előnyt kínálnak a mindennapi raktári műveletek során: Mentesítik a munkavállalókat az ismétlődő szállítási feladatok elvégzése alól, optimális folyamatállandóságot biztosítanak, valamint csökkentik a raktári hibák és balesetek számát. A MATIC sorozat autonóm járműveivel a Linde Anyagmozgatás szinte minden ügyféligényre kínál AGV-ket. A megfelelő eszköz az ajánlat része.
Helyes navigáció: Hogyan működnek az AGV-k?
Egy vezető nélküli szállítórendszer részeként az önvezető járműveknek gyorsan és biztonságosan kell mozogniuk az adott raktárkörnyezetben. Erre a célra kétféle navigációs technológia áll rendelkezésre.
- Pályán vezetett navigáció Ebben a változatban az AGV-k optikai segédeszközök vagy mágnescsíkok segítségével tájékozódnak. Az autonóm logisztikai járművek érzékelői ezen a vezérlésen keresztül navigálnak a kívánt célhoz. Az ilyen típusú vezérlés előretervezést igényel. A vállalatoknak alaposan át kell gondolniuk előre, hogy hogyan működjön az optimális útvonalhálózatuk. A fix útvonalak utólagos módosítása gyakran magas költségekkel jár.
- Geonavigáció A GEO-navigáció (más néven természetes lézerszkenneres navigáció) során az AGV-ket lézeralapú navigációs rendszer vezérli. További infrastruktúrára, például vezetősínekre vagy fényvisszaverőkre nincs szükség. Az AGV-k lézeres érzékelők segítségével minden irányban pásztázzák a környezetüket. A geonavigáció rendkívül rugalmas, és kis erőfeszítéssel új útvonalakhoz és környezetekhez igazítható. A környezet feltérképezése az üzembe helyezés során az AGV-k segítségével történik. Ez a módszer lehetővé teszi, hogy minimális erőfeszítéssel további területek legyen hozzáadhatók és bejárhatók az AGV számára. Az intelligens vezérlőszoftver szükség szerint koordinálja több geonavigált jármű útvonalát és sebességét. A Linde is a geonavigációra támaszkodik az autonóm MATIC járművei esetében.
Kicsiktől a nagyokig: Ezeket a járműveket AGV-ként használják
Szinte minden, manuális működtetésű típus ipari targonca használható AGV-ként. Ezek közé tartoznak az autonóm vontatók, az elektromos raklapemelők, az ellensúlyos targoncák, a tolóoszlopos targoncák és a szűkfolyosós targoncák. Az automatizált szállítóplatformok, amelyek közvetlenül az átrakóállomásról vagy az alulról mozgatható szállítóasztalokkal együtt képesek felvenni és lerakni a rakományhordozókat, szintén nagyon hatékonyak, különösen a szűk helyeken.
A Linde MATIC termékcsaládja a következő AGV-ket tartalmazza:
Hatékony és biztonságos: ezért érdemes FTS-re váltani
Számos vállalat számára rendkívül észszerű és szükséges, hogy saját intralogisztikai tevékenységének egészét vagy egy részét FTS-re állítsa át. Ennek pedig a következő okai vannak:
- Kevesebb ember: az FTS használatával automatizálhatók a nem értékteremtő szállítási feladatok. Ez ellensúlyozza a szakképzett munkaerőhiányt, és költségmegtakarítást is eredményez. A kézi vezérlésű logisztikai járművek esetében az összköltség mintegy 80%-át a szükséges személyzet teszi ki.
- Folyamatos használat: az önvezető járművek emellett lehetőséget nyújtanak a 24 órás működésre. Ennek megvalósítása érdekében az automatizálás során optimalizálják az anyagáramlást, ami összességében jelentősen növeli az átrakási teljesítményt.
- Alacsonyabb hibaarány: az FTS emellett növeli az áruforgalom biztonságát. Az eredmény a raktári hibák és balesetek alacsonyabb száma, és így alacsonyabbak az áruk vagy az épület infrastruktúrájában keletkezett károk miatti költségek.
A vegyes üzem lehetséges: FTS használata vegyes üzemben
Az autonóm és kézi vezérlésű szállítójárművek vegyes üzemeltetése bármikor lehetséges. A Linde AGV-ket szükség esetén manuálisan is lehet irányítani. Ez azért lehetséges, mert ezek kézi eszközökön alapulnak, amelyeket később automatizáltak. A vegyes üzemeltetéshez a MATIC termékcsalád autonóm targoncái, vontatói és raklapemelői intelligens navigációs és biztonsági technológiával rendelkeznek. Ezért a legszűkebb helyeken is könnyedén dolgoznak együtt emberekkel és manuális járművekkel. Az AGV-k lézerszkennerei biztonságos folyamatot tesznek lehetővé, és megakadályozzák az ütközéseket.
Teljes mértékben hálózatba kötve: FTS-interfészek az ERP- és WMS-rendszerekhez
Az automatizált anyagáramlás zökkenőmentes működésének záloga a hálózatba kapcsolás. Itt két terület különösen fontos: az ERP-rendszerek (Enterprise Resource Planning) lehetővé teszik a feladatok és erőforrások átfogó tervezését és koordinálását. A raktárkezelő rendszerek (WMS) rögzítik az összes belső árumozgást, és növelik a hatékonyságot az összetett környezetekben. Az optimális automatizálás érdekében a Linde AGV-k képesek kommunikálni az ERP- és WMS-rendszerekkel. Az FTS és az AGV-k intelligens vezérlési funkciói lehetővé teszik a járművek és az automatikus csarnokkapuk szinkronizálását is. A közlekedési lámpákhoz és a tűzjelző rendszerhez való kapcsolódás is lehetséges.
Szakszerűen megvalósítva: hogyan integrálják az AGV-ket a meglévő rendszerekbe?
A meglévő raktárakban az egyes folyamatlépések vagy átfogó anyagáramlások automatizálásához szakképzett személyzet támogatására van szükség. Egy automatizálási megoldás kidolgozása és végrehajtása a Linde saját, megvalósításért felelős csapatával támogatja ügyfeleit. A Linde szakemberei gondoskodnak a járművek kiválasztásáról és kialakításáról, a meglévő folyamatokba való beágyazásról és végül a berendezés üzemeltetéséről. Az infrastruktúra nélküli geonavigációnak köszönhetően a járművek gyorsan és egyszerűen integrálhatók a meglévő folyamatokba. Ha a körülmények megváltoznak, a rendszer különösebb erőfeszítés nélkül kiigazítható és átméretezhető.
Kifizetődő: ezek az AGV költségei
Egy FTS megvalósításakor a költségek nagy részét a járművek beszerzése és a rendszer üzembe helyezése teszi ki. Az, hogy az egyes esetekben mennyire magasak a költségek, különböző tényezőktől függ. Mindenekelőtt a flotta méretétől és az alkalmazás összetettségétől. A tapasztalat azt mutatja, hogy az AGV-be történő befektetés nagyon gyorsan megtérül. Nem utolsósorban azért, mert az automatizálásnak köszönhetően optimalizálják a folyamatokat, illetve jelentős személyi költségek takaríthatók meg.
GYIK – Gyakran ismételt kérdések az FTS-ről
Mi az a vezető nélküli szállítórendszer (FTS)?
Az FTS-ben az autonóm logisztikai járművek veszik át a szállítási és raktározási feladatokat. Itt az AGV-k általában sínek vagy mágnescsíkok segítségével tájékozódnak. A Linde MATIC járművei ezzel szemben a sokkal rugalmasabb geonavigációt használják, amelyben az AGV-k lézeres érzékelők segítségével találják meg az utat. Az AGV-ket anyagszállításra, polcokon történő be- és kitárolásra, a szállítórendszerekre történő anyagátadásra, és a gyártósorok anyagellátására használják.
Miért érdemes az FTS-t választania?
Az FTS-ek számos előnyt kínálnak. Ez magában foglalja különösen a belső anyagáramlás hatékonyságának maximalizálását. Ez annak köszönhető, hogy egy FTS-szel nő a saját anyagáramlás áttekinthetősége és irányíthatósága. Ezen túlmenően az FTS csökkenti a személyzettől való függőséget, csökkenti a balesetek és a szállítási károk kockázatát, és egyúttal növeli a szállítási folyamatok megbízhatóságát. Az FTS továbbá javítja a saját anyagáramlás áttekinthetőségét és ellenőrizhetőségét.
Mi a különbség az FTS és az autonóm mobil robotok (AMR) között?
Az FTS egy teljes rendszer a belső anyagáramlás folyamatainak automatizálására. Többek között vezető nélküli szállítójárművekből (AGV-k), vezérlőrendszerből, adatkommunikációs egységekből és töltőállomásokból áll. Az alkalmazott járművek meghatározott útvonalakon mozognak, és szabad geonavigációt használnak a tájékozódáshoz. Az autonóm mobil robotok (AMR) inkább a rugalmas navigációra támaszkodnak, amelyhez nincs szükség további infrastruktúrára, és itt is QR-kódokat használnak.
Milyen típusú FTS-ek léteznek?
Az FTS-ek különböző típusú járműveket használnak, többek között automatizált vontatókat, elektromos raklapemelőket, ellensúlyos elektromos raklapemelőket, tolóoszlopos targoncákat és szűkfolyosós targoncákat. A rövid és közepes távolságokon, szűkös helyeken történő szállításhoz az automatizált platformjárművek szintén jó választásnak bizonyulnak. A használt járművek típusától függően az FTS-ek különböző feladatokat végezhetnek, többek között padlóról padlóra, padlóról polcra vagy anyagmozgató gépről anyagmozgató gépre történő átszállítást.
Milyen biztonsági rendszereket használnak az FTS esetében?
Az AGV-k számos biztonsági megoldással vannak felszerelve, amelyek segítenek a kockázatmentes anyagáramlás biztosításában. A szokásos szabványok közé tartoznak a különböző biztonsági zónákkal és megfigyelési területekkel rendelkező lézerszkennerek, valamint a függő terhek észlelésére szolgáló lézerfüggönyök. A járművek ezenkívül vészleállító kapcsolóval is fel vannak szerelve.
Kinek hasznos az FTS?
Az FTS ideális azon vállalatok számára, amelyek már magas fokú szabványosítást értek el az anyagáramlási folyamataikban. Ez többek között a rakományhordozók szabványosítására, valamint arra vonatkozik, hogy bizonyos rakományokat milyen rendszerességgel kell A pontból B pontba szállítani. Alapvetően elmondható, hogy minél nagyobb mértékű a szabványosítás, annál hatékonyabb az automatizálás. Különösen gazdaságos az AGV-ket több műszakos üzemben használni.