Ez a böngésző elavult. Kérjük, váltson másik böngészőre, hogy teljes mértékben használhassa weboldalunkat.

Logisztikai megoldások a földi kiszolgáláshoz

A repülés a földön kezdődik
Linde targonca használat közben a repülőtéren
A légi közlekedés fellendülőben van.

2016-ban mintegy 3,5 milliárd utas közlekedett világszerte repülővel. A légi teherfuvarozás is növekvő piac. Az International Civil Aviation Organization (ICAO) jelentése szerint évente több mint 50 millió t árut szállítanak repülőgépekkel. Ez naponta majdnem 140 000 t. Ha a Boeing repülőgépgyártó aktuális World Air Cargo Forecast előrejelzését vesszük alapul, ez a mennyiség 2035-ig meg fog duplázódni. Ugyanakkor nem a szállított áruk mennyisége teszi különlegessé a légi áruszállítást, mert a szállított áruk mindössze 1%-át továbbítják repülőgéppel. Értékben viszont ez a világviszonylatban szállított árumennyiség majdnem 40%-ának felel meg. Ennek jó oka van. A vállalatok a légi teherfuvarozást mindenekelőtt olyan árukhoz veszik igénybe, amelyeknek gyorsan kell az ügyfélhez megérkeznie, vagy amelyek drágák és érzékenyek. Elsősorban elektronikus alkatrészek, nagy értékű gépek és műszaki eszközök, élelmiszer, ruházat, de exotikus áruk (például díszhal) is előszeretettel utaznak repülőgépen a világ körül. Ebből egészen különleges követelmények adódnak a logisztika, és különösen az áruátrakodás szempontjából.

Ezekről Alexander Schmidt, a Linde MH tolóoszlopos targoncákért és vontatókért felelős termékmenedzsere tud mesélni:

Minden repülés a földön kezdődik. Amint a repülőgép a levegőbe emelkedett, a munka logisztikailag legigényesebb része rendszerint már lezajlott – egészen addig, hogy a célhelyszínen újból meg kell történnie a kirakodásnak. Utasként a repülőtereket legtöbbször zökkenőmentesen működő rendszerekként éljük meg. Minden tiszta, meleg, néha kissé zaklatott – de mindig felügyelet alatt áll. A valóság azonban a földön (és különösen az áruátrakodás során) sokkal durvább.
Kivételes feltételek

Mi teszi a logisztikát egy repülőtéren olyan különlegessé, és mit jelent ez az ott használt földi rakománykezelő járművek és raktártechnikai gépek szempontjából? Az egyik fontos tényező, amelyből a légi utasok keveset tapasztalnak meg, az időjárás. Mindegy, hogy esik, süt a nap, vagy szélsőségesen meleg van. A repülőtéri járműveknek bármely feltétel mellett működniük kell. Ennek során akár agresszív vegyszerek hatásának is ellen kell állniuk (például azoknak, amelyeket fagypont alatt a repülőgépek jégmentesítéséhez használnak). Ezen túlmenően a legtöbb logisztikai terület sem olyan sima, mint a kifutópálya. Aluljárók vagy többszintes épületek esetén a vontatójárműveknek néha szélsőséges emelkedőket kell teljes terhelés mellett biztonságosan leküzdeniük. A poggyászfeladásnál vagy modern magasraktárakban megint csak olyan megoldások szükségesek, amelyek szűk helyen vagy zavaros körülmények között is biztonságosan működnek. Mindegy, hogy a poggyászfeladás vagy a teherfuvarozás termináljáról van-e szó – mivel a logisztikai területek drágák, a bőröndök és tárolók számára csak minimális hely áll rendelkezésre. „A repülőtereken az anyagmozgató gépek és a raktározástechnika a lehető legnagyobb igénybevételeknek vannak kitéve” – magyarázza Schmidt. A járműveket ennek megfelelő robusztus kivitelben kell előállítania az olyan gyártóknak, mint pl. a Linde MH. A folyamatos terhelés miatt ezenkívül a szervizelés is hamarabb válik esedékessé. „Egy olyan jármű, amelyik áll, nem termel pénzt.” – jelenti ki Fabian Scherer, Schmidt csapatának termékfelelőse. „Azért vagyunk kedvező helyzetben, mert világviszonylatban 8500 különlegesen kiképzett szerviztechnikussal rendelkezünk. Ügyfeleinket tehát éjjel-nappal, és a világ bármely pontján támogatásban tudjuk részesíteni.”


Ergonómia – az áruátrakodást egyszerű kezelés teszi biztonságossá és hatékonnyá

A járműgyártókkal szemben támasztott egyik különleges követelmény a repülőtereken fennálló különleges személyzeti helyzetből adódik.

A logisztikai szolgáltatók és a földi kiszolgálás munkatársi gárdája nagyon gyorsan cserélődik. A vállalatok sok részmunkaidős személyt foglalkoztatnak. A kis flottákkal és csak néhány megbízott kezelővel rendelkező üzemekkel szemben a repülőtereken dolgozók nem azonosulnak munkaeszközükkel. A járműnek egyszerűen működnie kell – bárki is legyen a kormány mögött.

Ráadásul ennek nemzetközi környezetben is működnie kell, hiszen a földi kiszolgálás ilyen tevékenység – hangsúlyozza Schmidt.

A Linde anyagmozgató gépei ezekre a követelményekre elő vannak készítve. A munkahelyek ergonomikus kialakítása az intralogisztikai szakértőnél hagyomány. Az ötlet háttere: minél egyszerűbben és intuitívabban kezelhető egy jármű, annál gyorsabban tanítható be a személyzet, és annál kisebb a kezelő terhelése. Ez az elképzelés nyilvánvaló előnyökkel rendelkezik. A kezelők kevesebb hibát követnek el, és lassabban fáradnak el. Ennek megfelelően csökken a balesetek és a fuvarsérülések száma. A teljes folyamat biztonságosabbá és hatékonyabbá válik. Ebben az összefüggésben a biztonsági követelmények is fontos szerepet játszanak. A légi közlekedési ágazat szigorú szabályozás szerint működik. A polgári légi forgalom támadások elleni védelme érdekében a kormányok világszerte intézkedéseket alkalmaznak. Ezen a folyamatláncon belül a digitális hozzáférés-felügyeleti rendszerek (például a Linde Connect Access Control szolgáltatása) biztosítják, hogy a járműveket csak a jogosult járművezetők használhassák. További lényeges szempont a környezetvédelem – és ebből következően a hajtástechnika. A kipufogógázok és más károsanyag-kibocsátások mennyiségének csökkentése érdekében egyre több üzemeltető használ elektromos üzemű járműveket. „A belsőégésű motoros hajtásokról elektromos hajtásokra való áttérés is jól érzékelhető.” – hangsúlyozza Schmidt. „Különösen Ázsiában számolunk azzal, hogy a kormányok előírják majd az elektromos hajtású járművek arányának növelését.”


Úton a digitális repülőtér felé

A repülőtéri logisztika egyik legfontosabb jövőbeli területe – más ágazatokhoz hasonlóan – a digitalizálás. „A repülőterek ideális feltételeket nyújtanak a logisztikai folyamatok további optimalizálásához, egészen a teljes körű automatizálásig” – mondja Alexander Schmidt. „Különböző gyártók számos különböző járműjével, nagy területtel, részben állandóan változó útvonalakkal, és ismétlődő munkatevékenységekkel rendelkezünk. Flottakezelési megoldásaink ennek a teljes rendszernek fontos elemei.”

A jövő digitális repülőtereinek lehetséges megoldásaira az első projektek világítanak rá. Így például a Siemens 2015-ben az Al Maktoum nemzetközi repülőtér (Dubaj)teherfuvarozási részét modern raktár- és anyagmozgatási technikával szerelte fel. Ebben az évben a vállalat azt a megbízást kapta, hogy a légi teherfuvarozást teljes körűen digitalizálja. Évi több mint 2,5 millió t rakománnyal a közel-keleti közlekedési csomópont 2016-ban az 5 legnagyobb teherfuvarozó repülőtér közé tartozott. Alexander Schmidt számára Dubai a tökéletes repülőtéri logisztikát jelenti.

A felhasználók keresik az automatizálás további lehetőségeit. A járművek egy vezetőrendszer segítségével milliméter pontossággal közlekednek a repülőtér területén. A poggyászok és a teherfuvar átrakodása teljes körűen automatizált módon történik. Ugyanakkor teljesen nélkülünk, emberek nélkül – szerencsére – még nem működnek a dolgok. Mi fejlesztjük, üzemeltetjük és felügyeljük ezeket a rendszereket – és mindig beavatkozunk a működésükbe, ha valami rendellenességet tapasztalunk. A hibakezelésben még mindig jobbak vagyunk, mint bármely számítógép.

Benyomások az Inter Airport 2017 kiállításról

Csoportkép a Linde szakértőkről: Fabian Scherer, Alexander Schmidt és Sophia Bockauf az Inter Airport 2017 kiállításon Münchenben

A Linde szakértőcsapat az Inter Airport 2017 kiállításon Münchenben (balról jobbra: Fabian Scherer, Alexander Schmidt, Sophia Bockauf)